Az MSZP némi forrongás után összezárt

Budapest
2014.04.12., szombat

Önkritikus hangokat is megütött az MSZP szombati választmányi ülésén Mesterházy Attila. A pártelnök szerint pártja alulértékelte a közmédia szerepét és a Jobbik beágyazottságát is – értesült több, egymástól független forrásból a Népszabadság.

Az MSZP pártparlamentjének ülését elsősorban a kudarcos országgyűlési választások miatt, annak kiértékelésére hívták össze, de napirenden szerepelt az Európai Parlamenti kampányra való felkészülés is.

Valaki úgy vélte: ha nem lett volna „összefogás”, akkor a Jobbik megelőzte volna a szocialistákat; más szerint éppen a Gyurcsányékkal való összebútorozás hozta a rossz eredményért

Bennfentes információink szerint a pártelnök a Fidesz által sportszerűtlenül újraírt választási rendszer mellett az egyik legnagyobb hátránynak – és egyben tanulságnak – azt nevezte, hogy a baloldal nem volt jelen kellő mértékben a településeken és falvakban. Állítólag leszögezte, hogy hibás volt az a régóta élő feltételezés, amely szerint elég a modernizációs központokban, a nagyvárosokban jelen lenni, mert az ott hozott siker ellensúlyozni tudja a vidéken elvesztett voksokat.

Mesterházy a delegáltaknak mondott beszédében állítólag rámutatott arra is, hogy jobban jelen kellett volna lenni a kistelepüléseken és falvakban, és – bár az aktivisták minden tőlük telhetőt megtettek és végigjárták a körzetek minden háztartását, mégis - hiányzott a kampányból az érzelem, a „szív” és a beazonosítható élettörténet.

Mesterházy állítólag azt is hozzátette, hogy a rezsicsökkentés egyértelműen hatott az embereknél, míg a baloldal által ajánlott progresszív adórendszer inkább elvitte a szavazatokat.

Úgy tudjuk, hogy az MSZP elnöke a Jobbikról is hangsúlyosan beszélt, mondván alábecsülték a szerepüket és hiba volt elhallgatni, nem vitapartnernek tekinteni őket, ráadásul azután, hogy a szélsőségesek felismerték: az emberek egy része radikális és egyszerű megoldásokra vágyik.

Ötven felszólaló, ötven magyarázat

A választási eredmény értékeléséhez sokan szóltak hozzá, körülbelül ötvenen jelezték, hogy élni kívánnak a háromperces kommentár lehetőségével. Forrásaink beszámolói szerint voltak dühös beszédek, de inkább elkeseredés volt kiérezhető a mondatokból, mintsem a pártvezetés azonnali leváltásának követelése.

Tudomásunk szerint volt olyan felszólaló is, aki egyenesen azt mondta: ha nem lett volna „összefogás”, akkor a Jobbik bőven megelőzte volna a szocialistákat; de olyan vélemény is elhangzott, amely éppen a Gyurcsányékkal való összebútorozást tartotta felelősnek a rossz eredményért.

Állítólag Lendvai Ildikó többek között azt vetette fel, hogy hívjanak össze egy pártgyűlést a szélesebb kiértékelés kedvéért, ami azonban nem lenne azonos egy tisztújító kongresszussal. Ez utóbbi egyébként hivatalosan az önkormányzati választások után lenne esedékes.

Forrásaink szerint a hozzászólók között többen kiemelték, hogy az EP-választáson immár a Jobbik a fő ellenfél. Kritikaként a többség azt fogalmazta meg, hogy a baloldalnak nem sikerült elérnie a szegényebb rétegeket, „az ingyenes fogászat fontosabb, mint a demokrácia”.

Volt, aki a mozgósítás hiányaira hívta fel a figyelmet, de volt, aki ezt azzal cáfolta, hogy mindenki elment, akit felhívtak, egyszerűen a bázis zsugorodott össze ennyire. Információink szerint olyan vélemény is volt, amely a kudarc egyik okaként azt rajzolta fel, hogy a kampányba nem kellő erővel vonták be a platformokat és tagozatokat.

Arccal az EP-választás felé

Botka László választmányi elnök forrásaink szerint hozzászólásában szintén az összetartás fontosságát hangsúlyozta, és nem szorgalmazta az azonnali tisztújítást.

Állítólag kiemelten fontosnak nevezte a pár hét múlva esedékes Európai Parlamenti választást, amelynek kapcsán rámutatott: hagyományosan alacsony az EP-választáson való részvétel, ezért a mozgósítás kulcskérdés lesz.

Botka a választmányi ülésen – és később a nyilvánosság előtt is - bejelentette, hogy az EP-választás és az önkormányzati voksolás után is tartanak majd a mostanihoz hasonló értékelő tanácskozást, de az alulról felmenő tisztújításra csak ezután (az alapszabályi előírások és a folyamat hosszúsága miatt), várhatóan decemberben kerülhet sor.

Mesterházy Attila a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón többek között arról beszélt, hogy az MSZP-nek alapvető, radikális változásokra van szüksége. Mesterházy a tanácskozás után egyértelművé tette, hogy át kell alakítani a szervezetet, meg kell erősíteni a kistelepülési jelenlétüket, nyitniuk kell a civil szervezetek felé, és „alternatív nyilvánosságot” kell teremteniük, hogy mondanivalójuk mindenkihez eljusson.

A pártelnök hangsúlyozta, hogy országos szintű megállapodás helyett helyi egyezségekre van szükség az önkormányzati választás előtt a demokratikus ellenzéki oldalon, ami előrevetíti, hogy a korábbi „teljes összefogás” helyett koordinált indulás várható ősszel.

Párton belüli tisztújítás a jelenlegi vezetés szerint decemberben lehet

Mesterházy bejelentette, hogy felhatalmazást adnak a helyi szervezeteknek arra, hogy eldöntsék, kikkel működnek együtt a helyhatósági választáson. A pártelnök kérdésre válaszolva kijelentette: csak a főpolgármester-jelölti pozíció és a fővárosi közgyűlési választás esetében tart szükségesnek országos szintű egyeztetést, azok kiemelt jelentősége miatt; erre az EP-választás után kerülhet sor.

Az európai választás kapcsán Szanyi Tibor, a párt EP-listavezetője tartott előadást a választmányi ülésen. Ebben forrásaink szerint többek között arról beszélt, hogy a május 25-i voksolás egyfordulós, tisztán listás, arányos választás lesz, vagyis nem a Fidesz által átformált szisztéma szerint kerülnek kiosztása a mandátumok.

Az EP-választás jogi hátterének ismertetését követően információink szerint arról is beszélt, hogy mivel ezen a voksoláson az állam nem biztosít plusz támogatásokat, így vélhetően kevesebb biznisz-párt indul majd a végső megmérettetésen.

Szanyi megismételte, hogy az MSZP-nek elsőként sikerült összegyűjteni az induláshoz szükséges húszezer aláírást, a szignóvadászatot ezzel együtt a törvényes határidőig, április 22-ig folytatják még. A szocialista listavezető tudomásunk szerint ismertette a kampány pontos menetrendjét is, benne a kiemelten fontos rendezvénynapokkal.

Úgy tudni, hogy az MSZP-sek egyszerre fognak „megalkuvás nélküli baloldali” politikát hirdetni, a Horn Gyula-i örökségre építkezni és leleplezni a Fidesz euroszkepticizmusát, valamint a vele egy követ fújó Jobbik Európa-ellenességét.

Bennfentes forrásaink szerint Szanyi azt is világossá tette a választmányi delegáltak előtt, hogy a jövendő szocialista EP-frakció elsősorban azokban az európai ügyekben lesz aktív, amelyek a munkahelyek számának növelését célozzák, főképp a fiatalok számára; de kiemelt céljuk az európai minimálbér, az európai minimál-nyugdíj és az egyszámjegyű alapvető élelmiszeráfa elérése is.

Abban forrásaink szerint a delegáltak mind egyetértettek, hogy az EP-választáson való jó szereplés nemcsak az országgyűlési kudarc után, de az önkormányzati választások előtt is különösen fontos.

 

További hírek