Több mint három órán keresztül vitáztak a parlamenti pártok a május 14-ére tervezett alakuló ülés előkészítéséről, de az egyeztetés a második forduló után sem zárult le. A folytatás pénteken lesz.

Abban sikerült közös nevezőre jutni, hogy -Harrach Péter javaslatára - nem változik a parlament alelnökeinek száma. Az öt alelnök közül hármat ad a kormányt alakító Fidesz-KDNP frakciószövetség, kettőt pedig az ellenzéki pártok delegálnak. Az MSZP költséghatékony és a pártok arányos képviseletét tükröző javaslatot ajánlott, amely a fideszes házelnök mellett egy kormánypárti és egy ellenzéki alelnököt jelentett volna. Lázár János elképzelésével nem értett egyet, amely ugyan szintén a költségcsökkentés érdekében, de a házelnök mellett még három alelnököt, két kormánypártit és egy ellenzékit szeretett volna.

A megbeszélésen a parlamenti ülésteremben elfoglalt oldalakban sikerült csak megegyezniük a pártoknak. A FIDESZ a jobboldali szekciókban foglal helyet, az LMP a politikai irányultságának megfelelően szeretne a a Fidesz mellett helyet foglalni, középen. Az MSZP a baloldali szekcióra tart igényt. Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta: ők az elnöki pulpitustól balra, a patkó szélén szeretnének ülni.

A pártok az alakuló ülés kapcsán megegyeztek az összeférhetetlenségi nyilatkozatok tartalmáról, és arról, hogy az ülésen nem nyitnak vitát a választási beszámolókról.

A pártok képviselői abban is megállapodtak, hogy tíz jegyzővel működik ezentúl a Ház, amelyből ötöt a kormánypárt ad, két-két jegyzője lesz az MSZP-nek és a Jobbiknak, egy pedig az LMP-nek. Az ülésen minden frakció egyetértett abban, hogy az Országgyűlést takarékosan kell működtetni.

Az ellenzéki jogosítványokról éles vita alakult kia bizottsági struktúra kapcsán. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője azt javasolta, hogy minden módosító indítványról szavazzon a Ház, azok ne akadhassanak el a bizottságokban, és kezdeményezhessenek politikai vitanapot, illetve vizsgálóbizottság felállítását. A szocialista politikus az ellenzéki frakciók jogosítványainak elismerését kérte a kormányzó párt frakcióvezetőjétől.

Tekintettel a kétharmadra felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a Horn-kormány idején a kétharmad gyakorlatilag négyötöd volt. Azt külön kiemelte, hogy a választásra jogosult 8 millió szavazópolgárból több mint 5 millióan nem a Fideszre szavaztak, ami önmagában is okot szolgáltat az ellenzéki vélemények tekintetbevételéhez a törvényhozás munkája során. Határozott igent vagy nemet várt Mesterházy Attila arra a kérdésre, hogy élhetnek-e ezzel a jogosítvánnyal az ellenzéki pártok az elkövekező években.

Lázár János közölte: a kormánypárt minden a házszabályban meglévő ellenzéki jogosítványt biztosítani fog az ellenzéki pártoknak heti rendszerességgel. Kiemelte azt is: az ellenzéki pártok egymással megállapodhatnak bizonyos ügyekben. A fideszes Répássy Róbert ennél a pontnál vizsgálóbizottsági törvény létrehozásának szükségességét vetette fel. Kiemelte azt is: minden frakciónak joga van arra, hogy három módosító indítványáról, amit egy törvényjavaslathoz benyújtott, szavazzon az Országgyűlés. Mesterházy Attila ezt a választ elfogadhatatlannak tartotta, gyakorlatilag egyenlőnek a nemmel, hiszen az ellenzéki pártok ideológiai alapvetése közti különbségek gyakorlatilag megbénítják az ellenzék közös platrformra kerülésének a lehetőségét.

Lázár János a javaslatokat hallva úgy fogalmazott, hogy bár eredetileg nem akarták módosítani a házszabályt, az MSZP kérései miatt szükség lenne egy teljesen új szabályozásra. Az LMP is ragaszkodott az ellenzéki jogosítványok deklarálásához, a Jobbik viszont azt közölte, a jelenlegi házszabály alapján kívánnak ellenzéki politikát folytatni.

Lázár János arra is javaslatot tett, hogy minden parlamenti bizottság a korrupciós kérdésekkel foglalkozzon első lépésként.

A frakcióvezető azt indítványozta, hogy a bizottságok létrejötte után belátható időn belül tűzze napirendre az elszámoltatás, a korrupcióellenes küzdelem és a közbeszerzési törvény átláthatóbbá tételének kérdéseit, és ezekben tegyenek kezdeményezéseket is.

A Fidesz frakcióvezetője javasolta azt is, hogy a bizottsági vezetés is tükrözze a kétharmad-egyharmad arányt.
A jelenlegi 18 bizottság számát érdemben nem növelnék a kormánypártok, és arra is javaslatot tettek, hogy ne emelkedjenek a bizottságok pénzügyi keretei; azonban a pártok képviselői abban tudtak csak megállapodni, hogy tovább folytatják az egyeztetést a bizottsági struktúráról.

A KDNP-s Harrach Péter az ülésen közölte azt is, hogy nem támogatják a szocialisták javaslatát, miszerint legyen önálló számvevőszéki bizottság.

Répássy Róbert a megbeszélés végén az LMP felvetésére arra tett javaslatot, hogy a házbizottság vizsgálja majd meg, hogyan lehet növelni az Országgyűlés nyilvánosságát.

A bizottságok felállításáról pénteken folytatódik az egyeztetés.

forrás: mesterhazyattila.hu/mti