A gazdaság egyre lejjebb és lejjebb csúszik

Budapest
2013.02.25., hétfő

Műsorvezető: EXTERDE TIBOR

Info rádió, Aréna, 2013.02.14. 19:06:11-20:01:23

Exterde Tibor: - Jó estét kívánok az Aréna hallgatóinak Exterde Tibor vagyok a stúdióban itt van Mesterházy Attila a Magyar Szocialista Párt elnöke, parlamenti frakcióvezetője. Elnök úr jó estét, köszönöm, hogy elfogadta a meghívást.

Mesterházy Attila: - Jó estét, én köszönöm.

Exterde Tibor: - Óriás hitelt vett fel a kormány a piacról, meg is vizsgálják az IMF kapcsolat körülményeit. Elnök úr elismeri, hogy eddig rosszul ítélték meg a kormány gazdaságpolitikai képességeit?

Mesterházy Attila: - Attól függ, hogy hogy érti.

Exterde Tibor: - Hát a piacról vehettek fel.

Mesterházy Attila: - De olyan értelemben rosszul ítéltük meg, hogy mindig van lejjebb. Valóban Magyarország tudja a piacra finanszírozni az államadósságát, csak egy adatot mindig elfelejt hozzátenni a kormány, nevezetesen, hogy milyen áron, milyen kamatfeláron tudja ezt megtenni. És hát mi folyamatosan mindig azért kritizáljuk a kormányt, mert ez a kamatfelár ez 2,5-szerese annak ami egyébként egy egy évvel ezelőtt megkötött IMF megállapodás alapján elérhető lett volna Magyarország számára. Tehát mi azt mondjuk, hogy persze, igen, lehet a piacról finanszírozni csak sokkal drágábban és mivel az államnak magának nincs pénze csak az adófizetőknek, ebből természetesen következik, hogy ezt a magasabb kamatfelárat ezt az adófizetők fizetik ki. Talán Ön is emlékszik erre a számra a tavaly jelzett kamatfelárhoz képest 137 milliárddal többet fizetünk ki a hitelekért mint amit korábban tervezett a kormány. Csak hogy értsék a hallgatók is, jelenleg a felsőoktatásra 123 milliárdot irányzott elő a költségvetés. Tehát ehhez képest 137 milliárddal fizetünk többet, tehát nemhogy tandíjmentes felsőoktatást lehetne csinálni, hanem még számos más kérdést is meg lehetne oldani, hogyha nem így dolgozna a kormány.

Exterde Tibor: - De kiszámíthatatlan gazdaságpolitikáról szóló érveiket is fenntartják? Hát miért finanszírozna ilyen mértékben többszörös túljegyzéssel az érdeklődés miatt csökkenő kamatszinttel külföldi befektetők egy országot ha kiszámíthatatlan?

Mesterházy Attila: - Hát azért, mert sokat, sok kamatot adnak rá. Tehát ma.

Exterde Tibor: - De jóval kevesebbet mint amit korábban számítottunk. Lefelé.

Mesterházy Attila: - Igen, csak ettől még továbbra is igaz az az érvelés, hogy ugye drágán tudjuk finanszírozni az országot. Tehát ha van olcsó megoldás, akkor egy józan politika azt választja ami olcsóbb. A gazdaságpolitikában mi nem ezt, inkább a költségvetés politika, fiskális politika oldaláról kritizáljuk ilyen oldalról a kormányt gazdaságpolitikában. Nagy probléma az, hogy a 90-es évek közepén van Magyarországra érkező befektetési hányad. Ettől lekerült Magyarország a befektetőknek a térképéről. A magyar cégek nem tudnak beruházni mert nem kapnak bankhitelt, nincsen saját forrásuk, kiszámíthatatlan a jogszabályi környezet. Tehát magyarul lefagyott a magyar gazdaság. Hát nem csoda, hogy az Önök hírében is lehetett hallani nagyobb mértékben esett vissza a magyar gazdaság mint ahogy azt előre jelezték azt az elemzők.

Exterde Tibor: - Azt az érvelést nem fogadja el, hogy a rendkívül rossz mezőgazdasági helyzet és a partnereink export nehézségei, illetve onnan nézve import nehézségei okozták ezt a nem várt visszaesést?

Mesterházy Attila: - Na de látja az elmúlt egy másik nagyon érdekes dolog amit mi folyamatosan mondunk. Mi mindig, bocsánat, mi mindig le vagyunk idegen szívűzve, amikor azt mondjuk, hogy Magyarország egy kicsi piacgazdaság, nyitott piacgazdaság, ezért nagyon sok nemzetközi hatás erősebben érint bennünket mint a nagyobb országokat. Tehát magyarul, hogyha ha ez az érvelés ez ezzel magyarázza a kormány a saját rosszabb teljesítményét, akkor ez azt mutatja, hogy a mi érvelésünk helyes, hiszen nem viselkedhet úgy a magyar gazdaság mint amelyik mindenkitől szuverén módon függetlenül saját magát ellátva minden hatástól mentesen tud cselekedni, hanem bizony ez azt jelenti, hogy egy ilyen együtthatásban vagyunk a világgazdasági trendekkel. Összességében mindig külső és belső hatások azok amelyek természetesen megokolhatnak egy ilyen gazdasági visszaesést. De hogyha megnézzük a térség többi országát itt Kelet-Közép-Európában akkor azt lehet látni, hogy más országokban azért nem ilyen nagy a visszaesés, miközben ugyanezek a hatások környezeti egyéb más időjárásbeli hatások őket is őrintették. Tehát magyarul látszik az, hogy a magyar gazdaságpolitikával is gond kell, hogy legyen és nemcsak a nemzetközi hatások érintenek bennünket.

Exterde Tibor: - Hogyan értékeli azt, hogy Varga Mihály IMF tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta, hogy át kell vizsgálni a körülményeket, mert hogy a piacról történt nagy forrás bevonás miatt most egy másik helyzet állt elő.

Mesterházy Attila: - Hát szerintem azt készítik elő, hogy azt kimondhassák, hogy ők nem fognak tovább tárgyalni az IMF-el, de ez nekünk nem újdonság, mi egy éve ezt mondjuk. Tehát látszik, hogy a miniszterelnök úr politikai projektként kezeli az IMF-el és az Európai Unióval történő tárgyalásokat, egyszerűen arra épít, hogy van egy ellenérzés mind az IMF-el mind az Európai Unióval szemben a magyar lakosságban, különösen a jobboldali szavazók körében. És nem egy gazdasági racionalitásként közelíti meg vagy pénzügyi racionalistáként kezeli ezt a kérdést. És ha politikailag tekintünk erre az ügyre az ő szemszögéből, akkor ő nem köthet megállapodást az IMF-el, mert az a saját politikájának kudarcát jelentené vagy legalábbis annak a nagyon konkrét sőt annak a konkrét beismerését. Tehát ezért mondjuk mi azt, hogy én nem látok semmilyen esélyt arra, hogy Orbán Viktor megállapodna az IMF-el, ez a fajta siker kommunikáció ez arról szól, hogy szerintem előkészítik azt a deklarációt ami arról szól, hogy mi elküldtük Magyarországról vagy nem kellett az IMF-el megállapodni, mert annyira tehetséges Matolcsy György, Varga Mihály és Orbán Viktor, hogy ezt meg tudták oldani. És természetesen már hallom a kommunikációt idézőjelben, szembeállítják majd a válság közepette a szocialista kormány által megkötött IMF megállapodással, hogy bezzeg ők tudták az országot anélkül is menedzselni. Ami így ahogy van butaság, de biztos, hogy jól fog hangzani.

Exterde Tibor: - Dehát végül is ez ügyes nem? Hiszen a kormány eléri, hogy saját gazdaságpolitikáját hajthassa végre úgy, hogy nem kerültünk katasztrofális körülmények közé.

Mesterházy Attila: - Hát ugye azt még nem tudjuk, hogy hova kerülünk, mert ezek az intézkedések ezek azért középtávon keményen megbosszulják magukat. És hát persze lehet azt mondani, hogy a szabadságharc az az eredményes, csak sok magyar áldozata van neki. Amikor 4 millió ember a létminimum környékén él vagy az alatt él amikor másfél millió ember mélyszegénységben él, amikor 470 ezer gyerek éhezik Magyarországon, akkor és akkor erre mondja az egyik Fideszhez közeli elemző Bogár úr, hogy hát igen, 3 millió ember vagy 3-4 millió ember lemarad, de ez az ára annak, hogy az ország haladjon előre. Akkor azt gondolom, hogy világosan látszik, hogy ez a fajta gazdaságpolitika ez egy megbukott gazdaságpolitika. Ez a fajta társadalompolitika ez szintén megbukott, hiszen nem lehet több millió embert hátra hagyni egy országban és azt mondani, hogy hát ők így jártak. Úgyhogy ezért mondjuk azt, hogy gazdasági és társadalmi szociális válság is van Magyarországon.

Exterde Tibor: - Hova teszi a rezsicsökkentést amely vitathatatlanul egy igen népszerű intézkedés?

Mesterházy Attila: - Hát olyan intézkedés még nem volt amelyik arról szól, hogy pénzt ad vissza az embereknek és akkor az ne tetszene azoknak akik kapják. Hát ez a világon mindenhol így van. A rezsicsökkentés az egy abszolút populista lépés, főleg ebben a formájában, mert a rezsicsökkentés alapelveivel mi is egyetértünk, minden durván minden ötödik forintját egy magyar család az rezsi törlesztésre fordítja és nagyjából olyan 300 ezer olyan család is van ma Magyarországon, amelyik már most nem tudja hosszú idő óta fizetni a rezsitartozásait és ezért ki is kapcsolhatnák nála a közszolgáltatásokat. Ezért mondtuk mi azt, hogy azzal az elvvel mi egyetértünk, hogy csökkenteni kell a rezsidíjat, sőt azzal is egyetértünk, ha ez a kormány valamit visszaad a magyar családoknak abból a sok minden adóból, járulékból és egyéb más trükkből amit kivett ez alapján pénzt az emberek zsebéből, csak szerintünk ez az árszabályozás megoldás ez nem fenntartható hosszútávon. Pont amiatt amit Ön is mondott, hogy hatnak ránk a nemzetközi különböző folyamatok. Épp ezért mi javasoltunk ennél egy fenntarthatóbb, hatékonyabb és elsősorban a gazdaságra és a foglalkoztatás politikára is hatást gyakorló megoldást, ez pedig az energiatakarékosság. Az, hogy szigeteljük a lakásokat, hogy nyílászárókat cseréljünk, hogy fűtés korszerűsítsünk, hogy energiatakarékos izzókra cseréljük a régieket vagy támogassuk a.

Exterde Tibor: - Na de ezt mind csináltuk. Ezt mind csináltuk annak idején.

Mesterházy Attila: - Nem, ez nem igaz. Nem. Mi csináltuk az előző kormány idején, akkor ugye panelprogramnak hívták ezt a szigetelést nyílászáró típusút.

Exterde Tibor: - Volt olyan kampányelem, hogy nem emeljük a gázárakat.

Mesterházy Attila: - Olyan is volt.

Exterde Tibor: - Tehát ez mindenkinek.

Mesterházy Attila: - Ez így van. Akkor is tetszett az is mindenkinek, ahogy most ez a rezsicsökkentés is biztos, hogy tetszik mindenkinek. Csak mi azt mondjuk, hogy végre egy olyan megoldást kellene találni, ami hosszútávra jelent megtakarítást a családoknak nemcsak egy ilyen egyszeri kampányszerű megtakarítás. Ezért mondjuk, hogy ez egy olyan 30-40-50 százalékos megtakarítást is eredményezhet ez az általunk javasolt energiatakarékos megoldás. Ráadásul hosszútávon fenntartható, közben a kis és középvállalkozóknak munkát ad és új munkahelyeket is teremt nagyon sok embernek.

Exterde Tibor: - De ki tenné bele a pénzt? Mondjuk egy panel felújításba.

Mesterházy Attila: - Nagyon egyszerű. Ugye van egy úgynevezett CO kvóta, ezt értékesítheti Magyarország, ebben nem nagyon jeleskedett a mostani kormányzat. Ebből származó bevételeket lehet erre költeni, illetőleg az Európai Uniónak is vannak célzott forrásai jelen pillanatban is amiket lehet ilyen, lehetne ilyen célra felhasználni. Harmadik forrásként pedig ezeket a forrásokat ki lehet egészíteni egy ilyen államilag garantált támogatott hitelkonstrukcióval is, hogy például a közüzemeknél vagy a közintézményeknél a fejlesztéseket akár ilyen formán is lehessen segíteni. Ez egy több száz milliárdos projekt tudna lenni minden évben. Mi az EU-s költségvetési futamidőhöz igazítanánk, tehát egy hatéves programot indítanánk ebben az energiatakarékossági programban. És az már bizony az egész országban éreztetné a hatását, hogyha ezt szépen folyamatosan végig tudnánk csinálni.

Exterde Tibor: - Azt hogy látja, hogy igazságosan verik el a port a miniszterelnökön amiért csak ennyit tudott hozni az unió költségvetéséből? Az egész csökkent.

Mesterházy Attila: - Az egész csökkent 3 százalékkal, a magyar források pedig 20 százalékkal. Tehát.

Exterde Tibor: - Egy főre jutó? Mert a litvánok mögött ezüstérmesek vagyunk.

Mesterházy Attila: - Értem, dehát mit tudom én Afrikához képest meg sokkal jobban élünk. Tehát ilyen, ilyen ellentét párokat ugye tudunk mondani amihez most viccesen azt lehetne mondani, hogy a miniszterelnök összehasonlította a körtét az almával, majd megállapította, hogy a banán meg görbe. Tehát, hogy lehet olyan számokat mondani ami az árfolyam gyengülése alapozza meg a magyar lakosság létszámának a csökkenésre alapozva egy jobb számot magasabb számot hoz ki, de azért valahol mégiscsak az az igazság, hogy a matematika mai szabályai szerint, a 25 milliárd az több mint a 20 milliárd és ma Magyarország pont durván 5 milliárd forinttal kap kevesebb kohéziós forrást mint az előző európai uniós ciklusban. Tehát ezt lehet persze úgy eladni, hogy ez több, csak hát azért látni kell, hogy a 20 az kevesebb mint a 25.

Exterde Tibor: - De előremutató javaslataik vannak, hogy ezt hogy kellene elkölteni? Valamiféle más elosztási rendszerben?

Mesterházy Attila: - Természetesen, hát erről.

Exterde Tibor: - Még mindig rengeteg pénz van bent.

Mesterházy Attila: - Hát ugye nem, nem is ez a gond, hogy ezt majd hogy kell elkölteni. Van ennél sokkal nagyobb probléma. És ez talán kevésbé kapott hangsúlyt. Most én a parlamentben ugyan szembesítettem ezzel a miniszterelnök urat, de nem válaszolt nagyon erre. Ami úgy hangzik, hogy amióta van uniós költségvetés, tehát az előző mostani futó költségvetési évből, a Magyarországra jutó források ilyen források abból 3700 milliárdot költött el az ország. Egy nagyon nagy összeg. De ha hozzátesszük azt, hogy és még mennyi forrást kell elköltsünk 2015 végéig, az 4 ezer milliárd forint. Tehát többet kellene most még elköltenünk a hátralévő kevesebb időben, mint amennyit elköltöttünk az elmúlt időszakban. Tehát a kormány szinte egy évet elvesztett a forrásoknak az elkötelezésében és elköltésében és ez az egy év nagyon fog hiányozni nekünk. Úgyhogy mi azt mondtuk, hogy nem arra, nemcsak arra kell stratégiát kidolgozni, hogy majd ezt a 20 milliárdot kohéziós oldalról hogyan költjük el az országban majd 2013 után, hanem arra is, hogy a meglévő, tehát itt levő Magyarországnak oda ítélt, már oda ítélt 4 ezer milliárdot is gyorsított ütemben Magyarországon kell felhasználni. Mi azt mondtuk a miniszterelnöknek, hogy ebben, hogy minden euró cent Magyarországon maradjon, mi mindent támogatást megadnánk politikailag a kormánynak. Tehát ebbe bármilyen formában szívesen működünk együtt. Mert ezek a források nagyon hiányoznak egyébként a magyar gazdaságból. Úgyhogy ezért tartjuk fontosnak, hogy ezt a folyamatot is nagyon fel kell gyorsítani.

Exterde Tibor: - De erre kapott valamilyen választ amiből valamiféle együttműködés lehet vagy nem kell ilyenkor az ellenzékkel együttműködni?

Mesterházy Attila: - Hát, nézze, persze az ellenzékkel általában nem kell együttműködni ahogy ezt látjuk az elmúlt két évben, de mi nem csak.

Exterde Tibor: - Korábban sem nagyon kellett.

Mesterházy Attila: - Hogy?

Exterde Tibor: - Korábban sem nagyon kellett.

Mesterházy Attila: - Nem, azért ez így nem igaz. Azért korábban számos olyan terület volt amiben konszenzusos döntéshozatal volt. Hát az egyiket éppen a miniszterelnök a fejünkre olvasta amikor számon kértük rajta, hogy milyen tárgyalásai vannak Moszkvában és ezek miért nem nyilvánosak ezek a tárgyalások, miért nem lehet tudni róla valamit, hogy miről beszél Putyin elnök úrral vagy éppen a Gazpromnak a vezetőivel, akkor pont azt mondta, hogy hát volt egy olyan határozat amit a parlament 99 százalékos többsége fogadott el. Ez az energetikával kapcsolatos kérdés amit én is megszavaztam, mondta a miniszterelnök. Bár ugye nem ez volt a kérdés. És amit ők is megszavaztak. Tehát azért az előző időszakban számos olyan stratégiai terület volt Magyarországon, ahol volt egy folyamatos egyeztetés, szakmai egyeztetés és utána még egyszer mondom, a parlamentben voltak olyan döntések ahol szinte 100 százalékkal mentek át ezek a döntések. Ez a fajta kooperáció ez teljesen megszűnt az elmúlt két évben. De mi nemcsak azért mondjuk ilyenkor azt, mert mi azt várjuk, hogy majd Orbán Viktor segítséget kér tőlünk, ennyire azért nem vagyunk naívak, de szerintem a választók irányába ez egy üzenet. Hogy van olyan ügy, ami függetlenül attól, hogy mennyi vitánk van az Orbán kormánnyal, van olyan a nemzeti ügy ami nekünk is ugyanúgy fontos, talán még a célokban, sőt azt mondom a célokban egyet is értünk teljes mértékben a Fidesszel, de nemcsak egyetértünk, hanem még még egy gesztusként ha lehet ilyet mondani a politikában, támogatnánk is a kormányt annak ismeretében persze, hogy nincs erre szükségük mert kétharmadjuk van. De mégis van jelentősége, hogyha szerintem a politika össze tud valamely ügyek mentén fogni az ország érdekében.

Exterde Tibor: - A fő irányok az szökőkút lekövezése a főtérnek, munkahelyteremtés, helyi vállalkozás.

Mesterházy Attila: - Ebben mi nagyon nagyon határozott változást szeretnénk. Mi világos és egyértelmű prioritások mentén szeretnénk ezeket a forrásokat elkölteni. Annak az ódiumával természetesen, hogy ez nem mindenkinek tetszik. Mi azt mondjuk, hogy sokkal kevesebb célra kell elkölteni ezeket a forrásokat, tehát sokkal fókuszáltabban, koncentráltabban kell költeni. És elsősorban a gazdaságnak a beindítására és munkahelyteremtésre kell költeni. Tehát olyan projekteket kell támogatni ami a gazdaságot dimanizálja és ami új munkahelyeket hoz létre, mert ebből lesz az embereknek fizetése.

Exterde Tibor: - Ezt látják már, hogy hol vannak ilyen projektek? Amikor éppen a külső partnereinknél.

Mesterházy Attila: - Persze.

Exterde Tibor: - Hát szintén ínség van.

Mesterházy Attila: - Infrastruktura fejlesztés.

Exterde Tibor: - Építeni utat?

Mesterházy Attila: - Például. Nekünk készül egy nagyon komplex útépítési programunk ami az egész országra kiterjed. Tehát mi nem autópályákat szeretnénk még építeni mert abból nagyon sokat megcsináltunk már a mi kormányzásunk idején. Hanem sokkal inkább úthálózat fejlesztésben gondolkodunk. Vagy emellett lehetne bölcsőde és óvoda férőhely bővítési programot hirdetni. Azt mondják szakemberek olyan 15 ezer férőhely hiányzik Magyarországon. Tehát van.

Exterde Tibor: - Mit termelne, bocsánat. Azzal termelne, hogy meg kéne építeni?

Mesterházy Attila: - Hát persze. Persze. Hát ugye ez, ez azt jelentené, hogy tízezres nagyságrendben jönnének létre munkahelyek. Azt mondják az építőiparban körülbelül olyan 2500 milliárd forint megrendelés hiányzik. Most nem az állam részéről, hanem úgy általában magán és állam részéről. Hát ebből valamit vissza kell tenni, mert az tudja beindítani a gazdaságot és dinamizálni. De ettől függetlenül a mezőgazdaságban vagy éppen az energiaiparban, zöldgazdaság területén, megújuló energiaforrások területén vagy az egészségiparban is vannak bőven olyan potenciálok, most a turizmus fejlesztés sok mindenről másról nem is beszélve, ahol ezek a források ezek többszörösét hoznák vissza az államnak.

Exterde Tibor: - Úgy képzelik, hogy pályázni kellene ezekre a forrásokra? Vagy az állam.

Mesterházy Attila: - Én ebben egy nagyon más állásponton vagyok. Az Európai Unió az nem, nem a pályáztatást követeli meg, az Európai Unió az átláthatóságot, az ellenőrizhetőséget követeli meg. Szerintem ez a mi elmúlt időszakunkban gyakorlatkén sem volt jó, tehát magyarul nagyon sok olyan területen is pályáztatott meg pályáztat jelenleg is az állam ahol nincs szükség pályázatra. Tehát, hogyha most azt vesszük, hogy ha már beszéltem bölcsőde és óvoda építésről, hát azt pontosan lehet tudni, hogy melyik településen hiányzik a bölcsőde, óvoda, ráadásul a demográfiai mutatók alapján pontosan lehet tudni, hogy ez milyen tendenciát fog kirajzolni a következő években. Ezért tudjuk, hogy egy településen hiányzik nem tudom 50 bölcsődei férőhely, akkor azt ott meg kell építeni. Akkor nem kell az önkormányzatokat pályáztatni, hát tudjuk pontosan, hogy hol a legnagyobb az igény, hol a legszűkebb a keresztmetszet, akkor ott kell építeni.

Exterde Tibor: - Helyi vállalkozóval?

Mesterházy Attila: - Helyi vállalkozóval. Tehát mi azt gondoljuk, hogy a.

Exterde Tibor: - Gondolom nem úgy futna ki a dolog, hogy megint azt kezdenék nézni, hogy kinek a kije épít hol?

Mesterházy Attila: - Nem, mert én azt gondolom. Hát egyrészt ha jól csinálja nekem tök mindegy, hogy kinek a kije, de meg ha tisztességesen jó áron csinálja. De pont az a lényege neki, hogy az úthálózat fejlesztési programunknak is az egyik fő koncepciója az, hogy lehetnek persze fővállalkozók akik ugye a nagy műveleteket elvégzik, de kötelezni kellene ezeket a fővállalkozókat arra, hogy hogy minél több helyi alvállalkozót vonjanak be, hogy minél több helyi kis és középvállalatnak a hogy mondjam, a munkáját pezsdítsék fel. És ugyanez igaz a többinél is. Tehát magyarul mi nem pályáztatnánk mindenhol, hanem most leegyszerűsítem, állami kormányzati döntésekkel indítanánk el nagyobb infrastrukturális projekteket. És a közbeszerzés lenne az amelyik alapján ki lehetne választani a megfelelő szervezetet. Dehát ez nem egy cég kell, hogy legyen, mint ahogy sokszor ugye a Közgép esetében Simicska Lajos cégénél ez előfordul, hogy most már nem tudom hány száz milliárd forint értékben ilyen különböző konzorciumokba mindig mindenhol a Közgép nyert. Tehát ma már az a.

Exterde Tibor: - És akkor se fordulhat elő.

Mesterházy Attila: - Az a pletyka járja, hogy ahol elindulnak, ott másnak nincs értelme indulni, mert biztos, hogy kizárják őket.

Exterde Tibor: - Ők a legjobbak.

Mesterházy Attila: - Hát hogy lennének már ők a legjobbak? Most ezt komolyan elhiszi, hogy egy cég van.

Exterde Tibor: - Meg se fordult a fejükben, hogy egyszerűen ők értenek a dologhoz a legjobban.

Mesterházy Attila: - Nem. Ez bevallom őszintén nem fordult meg a fejemben. Nem. Ez, ez valahogy úgy nem jutott az eszembe. Sokkal inkább az eszembe jutott, hogy talán a politikai kapcsolat meg a hovatartozás az meghatározhatja azt, hogy a Közgép visz mindent. Ráadásul a neve se jó mert magáncég, magángépnek kéne hívni, mert ugye mind magánzsebbe megy. De inkább az a lényeg, hogy ezek a projektek aztán megvalósuljanak. Arra talán garancia, hogy vannak ezekben a konzorciumokban valóban hozzáértő partnerek akik valószínűleg effektíve a munkát el fogják majd végezni.

Exterde Tibor: - Új Polgári Törvénykönyvvel mi a legfontosabb kifogásuk? Mert hogy kérik az államelnököt, hogy.

Mesterházy Attila: - Én azt az egyet emelném ki amiben most igen, a köztársasági elnök úrnak is írtam egy ilyen félig nyílt levelet, ami ami szerintünk a mai európai normáknak meg a jogfejlődésnek szerintünk nem tesz jót, hogy ebben visszalép a Polgári Törvénykönyv. Ez a ugye volt a korábbi Polgári Törvénykönyvben egy regisztrált élettársi viszony és ebből a státuszból most jelentősen vissza akar lépni a kormányzat a Polgári Törvénykönyv kapcsán. Sajnos Magyarországon lehet ezt mondani, hogy az lenne az ideális, hogyha mindenki házasságban élne, még akár ezt így célként nem is vitatom, de de nem gondolom, hogy az rosszabb, hogyha valaki élettársi kapcsolatban él a másikkal. Tehát a család fogalom az én fejemben vagy a mi fejünkben nem pusztán a templomban és a házasságkötő teremben megkötött kapcsolatra terjed ki. Sokkal fontosabb az, hogy egy párkapcsolatban a párkapcsolat harmonikus legyen és a gyereknek jó környezetet teremtsen, szeretet és békét. Mint az, hogy most erről van-e esetleg papírja az adott párnak. És emiatt nem szabad csorbítani semmilyen formában sem az ő jogaikat.

Exterde Tibor: - De ebben az ügyben van más lehetőségük, mint nyílt levelet írni és az államelnöktől kérni, hogy vigye az Alkotmánybíróság elé?

Mesterházy Attila: - Nincs.

Exterde Tibor: - Vagy ezt harcolni fognak érte.

Mesterházy Attila: - Hát harcolni fogunk, dehát tudja a kétharmaddal szemben. Harcolunk mi, de addig akkor lehet majd ezen változtatni, amikor már nem ők vannak hatalmon.

Exterde Tibor: - Mások is harcolnak a kétharmaddal szemben, a diákok időnként elfoglalják a fél egyetemet. Ez egy komoly politikai változás? Pártelnöki székből nézve?

Mesterházy Attila: - Én szerintem ez egy nagy dolog. Én szerintem ez egy nagy dolog, mert ez azt mutatja, két dolgot mutat, hogy a közélet iránt is érdeklődnek a diákok, tehát nem egy ilyen beletörődés van, hogy hát döntöttek rólunk így jártunk, hát akkor vegyük tudomásul. Hanem, hanem valaki felemeli a szavát és tiltakozik. A másik pedig az, hogy hát egyszerűen nekik van igazuk, tehát az, hogy demonstrálnak, az, hogy az hogy ki merik mondani a véleményüket akár néha nagyon kemény kritikát is megfogalmaznak, ez a demokrácia szempontjából egy reményt keltő dolog, hogy vannak olyan társadalmi csoportok, itt most a fiatalok, akik kiállnak a jogaikért, kiállnak az igazukért.

Exterde Tibor: - Akkor is így gondolja, hogyha korábbi nézeteikkel ez azért ellentétes? Hát a tandíjat azt igyekezték azért bevezetni, csak akkor fejlesztési részhozzájárulásnak hívták, ha jól emlékszem.

Mesterházy Attila: - Dehát én most meg úgy hallom, hogy most sincs tandíj. Mindenhol elmondják a fideszesek meg a miniszterelnök is.

Exterde Tibor: - Senki nem mondta ki, hogy tandíj.

Mesterházy Attila: - Hát mi mondjuk orrba, szájba, tehát azért.

Exterde Tibor: - De csak akkor amikor az ellenfél van kormányon.

Mesterházy Attila: - Nem. Hát akkor is, akkor is ez erről szólt, tehát népszavazás is volt. Tehát azért nehéz azt mondani, hogy ez nem volt téma. Hát a Fidesz harcos képviselője volt annak, hogy ne legyen semmilyen tandíj semmilyen néven. Ugye a miniszterelnök parlamenti hozzászólásában is elmondta, hogyha az ő idejében lett volna tandíj akkor neki nem lenne jogász diplomája és akkor nem lehetne miniszterelnök se ma. Mondjuk erről megoszlanak a vélemények, hogy melyik lett volna jobb. De, de én azt gondolom, hogy én is a közgazdász diplomámat a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen ingyen kaptam úgymond, tehát én nekem sem kellett fizetni tandíjat. Tehát éppen most tőlünk több civil szervezet kérdezte ilyen program egyeztetés kapcsán, oktatási rendszerről beszélgettünk, hogy miért fogadja el mindenki Magyarországon evidenciaként ma, hogy hát márpedig csak tandíj alapján lehet a felsőoktatást finanszírozni. Ráadásul az Orbán kormány nemcsak azt mondja, hogy tandíj, hanem önköltséges tandíj, ami azt jelenti, hogy nem csak így ugye részhozzájárulást fizetnek a diákok, hanem a teljes felsőoktatás költségét ki akarja fizettetni a diáksággal. Tehát ez egy brutális tandíj akkor így kéne mondani inkább. És tényleg mi is azt mondtuk most, hogy hogy mi is elfogadtuk evidenciaként, hogy csak tandíj és erre éppen ezért azt kértem a civil szervezeteknek a felvetésére Hiller Istvántól aki az oktatási kabinetünk vezetője, hogy csináljunk egy hatástanulmányt arról, hogy hogy előteremthető-e az a forrás hosszútávon ami egy ilyen minőségi, az esély a hozzáférést, az esélyegyenlőséget biztosító és ingyenes oktatási rendszert jelent a felsőoktatásban, most 123 milliárd körül van a felsőoktatás költségvetése. Amikor mi átadtuk, akkor olyan 190 milliárd forint környékén volt 2010-ben. Tehát a kettő között van egy olyan 60 milliárd forintos, 60-65 milliárd forintos különbség. Ez az amit meg kellene találni hosszútávon. Kimondva így soknak tűnik, de ha azt mondom, hogy mondjuk egy futballstadion az 20 milliárd, Debrecenben egy másik 20 milliárd az itt a Fradi stadion és mondjuk a Puskásnak a felújítása a volt népstadion felújítása az mondjuk egy másik 50-60 milliárd, akkor azért lehet látni, hogy ezek nem lehetetlen nagyságrendű összegek.

Exterde Tibor: - De ez nem megint a körte az almával az való összehasonlítása?

Mesterházy Attila: - Nem, mert ugye ez egy prioritás a költésgvetésben mindig. Tehát mindig sok, sokkal több feladata van egy államnak mint amennyire pénze van a költségvetésben ugye sajnos.

Exterde Tibor: - Sportszerető nemzet.

Mesterházy Attila: - Persze, csak a sport csak enni adjunk az embereknek és akkor utána majd stadiont is lehet építeni. Tehát eddig is fociznak valahol, most hogyha már a konkrét példánál maradunk. Szóval most is nem arról van szó, hogy nem tudnak hol futballozni a pár száz ember előtt a futballcsapatok, hanem egyszerűen arról van szó, hogy olyan extra fejlesztést akarnak csinálni, ami szerintem a jelen körülmények között, tehát nem azt mondom, hogy soha nem kell építeni stadiont Magyarországon, de a jelen körülmények között nem ez a fő prioritás mint ahogy nem a Kossuth tér átalakítása se szerintem a fő prioritás ma Magyarországon. Vagy éppen az, hogy a parlamenti őrséget vagy hogy hívják őket, azokat most új egyenruhával szereljék fel, csak a gombjaik kerültek 7 millió forintba.

Exterde Tibor: - De ez szimbólikus kérdés nem? Amire az MSZP azért.

Mesterházy Attila: - Ennyire szimbólikus kérdés. Tehát szerintem az a szimbólikus kérdés, hogy van-e az embereknek.

Exterde Tibor: - Hogy a parlamentben lehetőleg ne a kormány rendőrsége adja az őrszolgálatot. Ezek ha jobban belegondolunk elég fontos kérdés.

Mesterházy Attila: - Hát én úgy kezdeném, hogy erre a franc se költött volna egyetlenegy fillért se most. Tehát korábban tökéletesen működött ez a rendszer, úgy hívják, hogy köztársasági őrezred, ezt szétverték most csinálnak helyette egy újat. Sokkal több pénzért. Tehát milliárdokba került. Tehát azért mondom, hogy van azért itt forrás, nekem senki nem mondja, hogy nincsen a felsőoktatásra vagy az oktatási rendszerre pénz. Ez egyszerűen hazugság. Tehát ha megnézzük a költségvetési kiadásokat, akkor bőven találunk benne olyan forintokat amit lehetne mondjuk konkrétan pont a felsőoktatásra elkölteni. Hát nézze, a finn oktatási rendszer az OECD országok közül az első ötben bent volt az elmúlt nem tudom tíz évben. A finn felsőoktatás az ingyenes. Bajorországban most éppen a bajor kormány azon gondolkodik, hogy eltörli a tandíjat Bajorországban, válságra való tekintettel. Ausztriában is.

Exterde Tibor: - Az amerikai meg nem ingyenes. És az a legjobb a világon.

Mesterházy Attila: - Nem az a legjobb a világon, vannak magánegyetemek amelyek nagyon jók, aztán tudnánk sorolni rengeteg olyan amerikai egyetemet amely meg kimondottan rossz.

Exterde Tibor: - Állami egyetemek.

Mesterházy Attila: - Állami egyetemek is meg magánegyetemet is tudunk azért mondani. Tehát azért nemcsak attól függ, hogy ki a tulajdonosa.

Exterde Tibor: - Teljes a tanszabadság, sok intézmény van.

Mesterházy Attila: -Így van. Dehát én Isten ments, hogy lemásoljam az Amerikai Egyesült Államok oktatási modelljét, mert az előtt nincs egy modell például, hanem államonként is államonként is változik, hogy hol milyen középoktatás, milyen alapfokú oktatás van. Dehát ne menjünk olyan messzire, hát Ausztriában is ingyenes a felsőoktatás. Tehát magyarul van azért itt nem messze tőlünk egy ezer kilométeres körzetben számos olyan ország, ahol ahol prioritásként kezelik a felsőoktatást, stratégiai ágazatként. És akkor erre szánnak is forrásokat. Én sem mondok mást, számunkra szocialisták számára prioritás az oktatás, akkor emögé forrásokat is kell tenni. Nemcsak a felsőoktatás mögé hanem a közoktatás mögé is. Had mondjak egy másik példát, ugye helyes cél amit a kormány is mond, hogy az ilyen mérnöki tudományok irányába kellene terelni ugye a hallgatókat vagy a fiatalokat. Én ezzel egyetértek. Igen ám, csak hogyha a középiskolában nem jön ki annyi gyerek akit ez érdekel és aki kellően felkészült, akkor hiába van több hely a műszaki egyetemen, hogy oda felvegyenek mérnökhallgatókat, ha nincs megfelelő úgymond emberanyag, akkor az egész egyetem színvonala fog lefelé csúszni. Tehát, ha ezt a helyes célt el akarjuk érni, hogy több mérnök legyen Magyarországon, akkor először el kell menjünk vissza az alapoktatáshoz és a középoktatáshoz és ott kell megfelelő eszközrendszert adni arra, hogy minél több olyan diák kerüljön ki aki például tud rendesen számolni és alkalmas egy ilyen pályára lépésre.

Exterde Tibor: - Még egy kérdésem volna az oktatásról. Ha most megvizsgálják a tandíjmentes oktatás lehetőségét, akkor eljutnak vagy eljuthatnak oda és ki kell mondani, hogy azok is fizessenek ezért akik az előnyeiből sose fognak részesülni.

Mesterházy Attila: - Hát nézze, ugye ez egy bonyolultabb kérdés, tehát az előnyeiből bármilyen furán hangzik így első hangzásra, mindenki részesül.

Exterde Tibor: - Csak nem egyenlő mértékben nyilván.

Mesterházy Attila: - Igen, de ugye a magasabb hozzáadott értékű munka például többet termel a magyar gazdaságban. Tehát a tudás intenzívebb iparágak azok azok ugye jobban hozzájárulnak a magyar gazdasági potenciálhoz. Tehát erre vannak nagyon bonyolult számítások. Nekem is ez volt az első kérdésem ez a legegyszűbb volt, kérem az én gyerekem sose jár egyetemre akkor én miért fizessem ennek a költségeit. Persze ilyen alapon azért sok mindent meg lehetne kérdőjelezni, mert egy csomó mindennél nem ennyire egyenrangúan oszlanak el vagy egyenlően oszlanak el a bevételek és a kiadások. Vagy az előnyök és hátrányok. De összességében minden felmérés, minden elemzés azt mutatja, hogy a legmegtérülőbb kormányzati befektetés az a minőségi oktatásba való befektetés. És minél képzettebb egy ország, minél képzettebb egy társadalom, annál magasabb szinten tud termelni. Tehát összgazdasági szinten mindenféleképpen kifizetődő egy országnak ebbe fektetni.

Exterde Tibor: - Mindezek a felmérések bonyolultak, részletesek, sok bennük a szám.

Mesterházy Attila: - Ez így van.

Exterde Tibor: - Meg a grafikon. Ezt hogy? De politikusnak így nem lehet beszélni, mert nem fogja sosem elhinni tőle.

Mesterházy Attila: - Nem, de de igen. Szóval ez nekünk egy nemcsak nekünk, persze, de ez egy tényleg nagy kihívás, hogy amikor harminc másodpercben kell válaszolni vagy mondjuk hét-nyolc percben egy műsorban, akkor akkor ez az igen, de, nem, de, talán típusú mondatok meg a többszörös alá fölé rendelt mondatszerkezetek nehezen működnek. Sokkal egyszerűbb, hogyha mindig fekete fehéren fogalmaz egy politikus. Csak hát az nagyon közel van sok esetben a demagógiához is. Ez egy, ez egy komoly kommunikációs kihívás, hogy hogy tudja az ember azt elmagyarázni ami nem egy ilyen fekete fehér összefüggés, hanem egy kicsit bonyolultabb és egy picit több odafigyelés kell hozzá. De mindenesetre szerintem az, hogyha ha egy minőségi oktatást akarunk, akkor abba pénzt kell tenni, ez mondjuk egy viszonylag könnyen érthető mondás. És szerintem az is, az is könnyen érthető, hogy megéri jobban képzett embereket a munkaerőpiacra bevezetni mint azokat akik alulképzettebbek és épp ezért mondjuk azt, hogy például röghöz kötést is mi eltörölnénk. Tehát ez nem jó forma. Tehát értjük a szándékot, hogy miért vezették be, meg a célt is értjük, csak ez nem jó megoldás. Hát ettől még elmennek a fiatalok külföldre és inkább ugye olyan országot kell építeni, ami ahova visszajönnek és onnét nem akarnak elmenni. Sem a fiatalok sem a régebb óta fiatalok.

Exterde Tibor: - Adott valamilyen központi iránymutatást arra, hogy hogy kell viszonyulni a diáktüntetésekhez?

Mesterházy Attila: - Mi szolidárisak voltunk mindig is, elmondtuk mindig.

Exterde Tibor: - De oda kell-e menni, nem kell-e odamenni. Mert voltak az elején ilyen kísérletek, több politikus is nemcsak, tehát sok helyről. Aztán utána mintha ezek alább hagytak volna miután elzavarták a diákok.

Mesterházy Attila: - Nézze, én. Hát, most nem is az, hogy elzavarták, én például nem akartam odamenni semmiféleképpen, mert nem akartam, hogy hogy most úgy tűnjön fel, mint hogyha az MSZP egyrészt rá akarna telepedni, kettő, mint hogyha a diákok mögött egy politikai párt állna, mert hogy ezt a Fidesz is kihasználhatta volna. Úgyhogy én nem mentem oda. A legelején volt egy-két szakpolitikusunk, aki magánemberként azért mondom ezt a magánembert, mert nem fellépőként, meg nem szervezőként, meg nem, nem akart ott ő semmit sem csinálni, résztvett magán a tüntetéseken.

Exterde Tibor: - De országosan ismert arccal azért nehéz úgy résztvenni magánemberként.

Mesterházy Attila: - Ez egy, hogy mondjam, inkább csak egy ilyen megfogalmazási típus, hogy magánemberként. Arra szoktuk használni amikor a párt nem hivatalosan áll oda valami mellé mint szervezet, hanem azt mondja, hogy mindenki döntsön lelkiismerete szerint. Hogyha nem mondják azt, hogy ne menjél oda, akkor eldöntheti a saját.

Exterde Tibor: - És.

Mesterházy Attila: - Hát valami olyasmi, igen, igen. Hát akkor, hogyha nem mondják kimondottan azt a szervezők, hogy ne menjenek oda pártpolitikusok, akkor és mi nem akarunk szervezetként odaállni. Tehát igazából ez egy megfogalmazás típus. Én arra kértem a kollégákat, hogy pont azért mert én nagyra értékelem ezt a kiállást és ezt a fajta vélemény nyilvánítást, most nem a demonstrációt értem ezalatt, hanem ennek a bátorságát, ezért inkább azt kértem a kollégáktól, hogy hogy ebben ebben visszafogottak legyenek és ne, ne kevesebb megjelenés legyen ebben a kérdésben.

Exterde Tibor: - Most hogy látja, mi lesz a tavaszi ülésszak főbb téma csomópontja? Mert hogy a nagy átalakítások a kormány szerint befejeződtek és most már végre elkezdődött a konszolidáció, a mű kész.

Mesterházy Attila: - Én szerintem ez egy politikai habadaba. Tehát szerintem semmi, csak rájöttek arra, hogy ez az állandó konfrontáció ez azért úgy az embereknek az ingerküszöbét most már elérte. Tehát nem véletlen, hogy olyan 80 százaléka az embereknek azt mondja, hogy rossz irányba megy az ország. Tehát szerintem a fő téma az a gazdaság lesz, a szegénység, ezek egészen biztosan folyamatosan témák lesznek. És hát minden ami ehhez, ehhez hozzákötődik. Tehát a munkanélküliség, az elvándorlás. Hát gondoljon bele, nem is olyan rég olvastam egy tanulmányban, hogy hogy többen mentek el most külföldre az elmúlt két évben mint 56-ban a forradalom után. Ez egészen elképesztő. Egészen elképesztő.

Exterde Tibor: - Ezt össze lehet így hasonlítani? 56-ban a forradalom után menekülni kellett, mert megtorlások voltak. Mióta az unió tagja vagyunk szabadon utazhatunk. Én holnap reggel utazom Szlovákiába.

Mesterházy Attila: - Hát épp ezért mondon. Tehát épp ezért tragikus, hogy akkor amikor volt egy nagyon erős kényszer, hogy valaki úgymond meneküljön ahogy Ön is mondta vagy szó szerint, akkor most és ehhez képest most többen mennek el saját szabad akaratukból, hogy ők inkább elmennek itthonról mert vagy jobb egzisztencia reményében, vagy egyszerűen csak nem, nem érzik jól magukat a jelenlegi körülmények között. És persze ez nem egy kétéves folyamat, mert azért ennek biztos hosszabb is a múltja. De a másik kérdés ami még tragikusabb, hogy amikor megkérdezzük a fiatalokat és elmennek külföldre és mikor jöttök vissza? Akkor arra az a válasz, hogy soha.

Exterde Tibor: - Jó, dehát ez nyilván nem mindenkire vonatkozik, erről valóban nagyon sok kutatás van, de a helyzet azért nem tragikus.

Mesterházy Attila: - De. Tragikus.

Exterde Tibor: - Úgy látja, hogy tragikus?

Mesterházy Attila: - Szerintem tragikus. Tehát amikor London az ötödik legnagyobb? Vagy hányadik legnagyobb magyar város.

Exterde Tibor: - Mindig is a legnépszerűbb magyar városok között volt.

Mesterházy Attila: - Nem, legnagyobb. Legnagyobb magyar város ami ugye.

Exterde Tibor: - De.

Mesterházy Attila: - Igen, karikírozás, hogy annyi ember él már ott, annyi magyar ember él ott, hogy már az ötödik legnépesebb magyar városnak is nevezhető, szerintem az tragédia. Addig nem tragédia tudja, amíg visszajönnek a fiatalok. Én is tanultam külföldön, igaz én csak másfél évet, egy évet Spanyolországban, félévet meg Hollandiában, ez nagyon nagy élmény volt, sok mindennel gyarapodott az ember, tudással, tapasztalattal, nyelvtudással. És egészen odáig míg hazajönnek két-három-öt év után a fiatalok, addig az szerintem az még akár jó is lehet. Csak, csak ezért mondom, hogy a második válasz a tragikusabb, hogy azt mondja valaki, hogy nem azért megyek ki, hogy tapasztalatot szerezzek, hogy egy kicsit több pénzt keressek, aztán hazajövök, hanem, hogy ők ott akarják leélni az életüket ahova éppen elindultak. Na ez szerintem tragédia az ország szempontjából.

Exterde Tibor: - És hogyha kormányváltás lesz, akkor gondolja, hogy ez meg fog fordulni, hogy ennek van egy politikai?

Mesterházy Attila: - Hát ha nem hinnék ebben, akkor abbahagynám a politikát.

Exterde Tibor: - De gondolja, hogy majd ha látják, hogy más kormány alakul, azt mondják, hogy mégiscsak jobb otthon?

Mesterházy Attila: - Nem attól, nem, nem, nem attól, hogy látják, hogy más kormány van, hanem ha azt látják, hogy egy olyan kormány van amelyik stabilizálni tudja az országot, amelyik fenntartható fejlődési pályára állítja, amelyik beruházásokat tud hozni, ahol vannak munkahelyek, ahol ha vannak munkahelyek ott vannak fizetések, stb., stb. Tehát, hogyha.

Exterde Tibor: - De olyan gazdagok se leszünk mint a britek.

Mesterházy Attila: - Miért ne lehetnénk? Ne legyen, ne legyen ilyen pesszimista. Én azt gondolom, hogy számos olyan ország van amelyik hatalmas fejlődési pályát tudott befutni. Sok kezdeti. Mondom például Írország példáját. Hát Írország amikor az Európai Unióhoz csatlakozott, körülbelül egy olyan tíz évig szinte elfecserélte az erőforrásait vagy nem élt, inkább így pontos ez, például az Európai Unió adta lehetőségekkel. Aztán aztán észbe kaptak az írek, a politika kötött bizonyos fajta kompromisszumokat és konszenzusos döntéseket hozott és onnéttól kezdve egy, hogy mondjam, egy sokkal gyorsabb fejlődési pályára tudtak állni. Tehát én semmiféle, különösen ezzel a magyar kreativitással meg tudással ami benne van ebben a népben, én azt gondolom, hogy Magyarország előtt is bőven megvan az a pálya ami egy gyorsabb felzárkózást tesz lehetővé.

Exterde Tibor: - Merjek nagyot álmodni? A magyar elme különösen mint ahogy Matolcsy György mondja?

Mesterházy Attila: - Hát azt nem mondanám.

Exterde Tibor: - Magyar lelemény? Ez a jobb kifejezés.

Mesterházy Attila: - Én azt inkább a magyar humánerőforrás az az egyetlen természeti kincsünk. Tehát az ami ami a magyar kreativitás, tudás az ami munkabírás, munkakultúra sok esetben különböző szakmák sora bizonyítja ezt, az igenis Európa szintű. És hogyha erre jobban odafigyel a kormány, hogyha erre épít tudatosan épít, akkor bizony, bizony szerintem ebben az országban hegyeket lehet megmozgatni.

Exterde Tibor: - Elnök úr, illetve frakcióvezető úr is, kell valamit igazítani az MSZP parlamenti politizálán most úgy az LMP-sek azok két csoportban kiülnek a függetlenek közé?

Mesterházy Attila: - Hát annyit, annyit mindenféleképpen és én ennek nem örülök, tehát én ezt sajnálkozóan látom, de jövő héten hétfőtől jogi okok miatt nem a múlt hét vagy nem ettől a héttől hétfőtől, de jövő héttől már mi leszünk az egyetlen demokratikus ellenzéki párt a parlamentben amelyik frakcióval rendelkezik.

Exterde Tibor: - A Jobbikot hagyományosan nem számítják ide.

Mesterházy Attila: - Én nem számítom oda. És ez azért nagyobb felelősségel is jár. Hiszen ha egy civil szervezet vagy bárki valamit kezdeményezni akar, akkor ha az értékorientációba fontos számára a demokrácia és a szélsőjobboldalt nem tartja annak, akkor mi vagyunk az egyetlen olyan kapu amin keresztül be lehet jönni az ellenzéki oldalról a parlamentbe javaslatokkal, ötletekkel, kezdeményezésekkel. Ezért én azt kértem a kollégáktól, hogy még nagyobb odafigyelés és nyitottság jellemezze a mi munkánkat. Akár úgyis, hogy olyan ügyeket is beviszünk a parlamentbe amivel lehet, hogy mi szakmailag nem értünk egyet, de azáltal, hogy hogy nincs más akin keresztül ezt be lehessen vinni ha ilyen típusú kérdések vannak, akkor ebben is a lehető legnagyobb nyitottsággal járjunk el. Volt már rá példa, Munka Törvénykönyvénél a Szocialista Párt a frakció beadott 500-600 módosító indítványt, ezek közül nem mindegyikkel értettünk egyet szakmailag, de mivel tettünk egy olyan vállalást, hogy a szakszervezetek felé, hogy mi minden tőlük érkező javaslatot beviszünk a parlamentbe, hogy legalább lehessen róla vitatkozni, ezért egyfajta gyakorlat ebben már kialakult. Ezt kértem most a kollégáktól, hogy ezt most terjesszük ki az élet minden vagy a közélet minden területére.

Exterde Tibor: - De a függetlenek LMP-s, illetve szakadás LMP-s részére is kiterjesztik? Ami azért volna érdekes, mert azért nem felhőtlen a viszony egyik csoportosulással sem.

Mesterházy Attila: - Már kinek?

Exterde Tibor: - A Szocialista Pártnak.

Mesterházy Attila: - Miért mondja?

Exterde Tibor: - Hát a Szocialista Párt Schiffer Andrástól hideget, meleget kapott.

Mesterházy Attila: - Hát kaptunk mi mástól is. Tehát.

Exterde Tibor: - Hát igen, ebben nagy összhang volt a parlamentben.

Mesterházy Attila: - Hát volt nagy összhang, igen. Volt amikor, igen, volt ilyen is. De nézze, én szerintem ez a politikának a része. Sokan próbálják pozícionálni magukat, megkülönböztetni magukat a kormánytól meg tőlünk is. Mi egy felnőttünk az elmúlt két évben egy nagy ellenzéki párti szintre, 32-33 százalékos támogatottsággal. 300-350 ezer szavazó választ el bennünket a Fidesztől. Teljesen természetes, hogy sok más kisebb párt az hozzánk képest is pozícionálni akarja magát. Szerintem ez kellő empátiával meg türelemmel kell nézni. És én azt megtanultam a politikában, hogy a sértődöttség az a luxus javaknak a kategóriája. Tehát olyan nincs, hogy most azért mert mit mondott Schiffer András a parlamentben, akkor most öri hari van és akkor soha nem beszélünk egymással. Vannak kérdések amiket másképpen látunk, van amit másképpen látok Jávor Benedek vagy Karácsony Gergő szempontjából is, de ez semmiféleképpen nem befolyásolja azt, hogy mi most akkor ne tudnánk együttműködni vagy ne tudnánk együtt egyetérteni vagy együtt mozdulni bizonyos kérdésekben.

Exterde Tibor: - Mit mond a saját mérésük abban a politikai erőviszonyokról most? Mert a Nézőpontnak most van egy mérése hát az nem sok jót mutat.

Mesterházy Attila: - Melyik? Ez a Nézőpont? Hogy tudják a hallgatók, ez az ahol a minden Fideszhez közeli politikusnak a hozzátartozója legalább ott dolgozik vagy dolgozott valamikor. Tehát ez a házi.

Exterde Tibor: - Nem tudom, azért kérdeztem úgy.

Mesterházy Attila: - Ez a házi közvélemény kutatója.

Exterde Tibor: - Hogy Ön által elfogadott kutatás.

Mesterházy Attila: - Én tendenciát nézek mindig. Tehát nem egy egyszeri felmérést, hanem olyan intézetek adatait, amelyek mondjuk már húsz éve mérik folyamatosan a tendenciát. Amit mi látunk, az az, hogy durván ugye mi 17 százalékról indultunk, most a biztos pártválasztók körében ez a választási vereségkor volt. Most 32-33 százalékon vagyunk. És van a bizonytalanok körében egy jelentős csoport nagyjából talán 10 százalék körüli, hogyha jól emlékszem akik tudják, hogy kire szavaznak, de nem mondják meg. Mi azt gondoljuk, hogy az ő körükben viszonylag sok szocialista szavazó van, látva járva az országot van egy félelem a baloldali szavazók körében. Nem merik megmondani az álláspontjukat, félnek attól, hogy retorzió éri őket a munkahelyükön vagy abban a környezetben ahol ők élnek. Éppen ezért mi azt mondjuk, hogy szerintünk a Fidesz egy kicsit felül van mérve mi meg egy kicsit alul vagyunk mérve. Tehát a közvélemény kutatási adatokhoz képest a mi becsléseink alapján kiegyenlítettebb a két szavazótábor mint amit ma lehet látni. És épp ezért mondjuk, hogy egyre kevésbé szabad egy-egy közvélemény kutatási adatból kiindulni, mert ez a félelem érzés ez erősödni fog ahogy közeledünk a választásokhoz. Csak Önnek mondom emlékeztetőül, hogy 2002-ben a választások napján az Exitpoll adatok alapján a Fidesz 7 százalékkal megnyerte a választásokat, majd a szocialisták durván körülbelül 1 százalékponttal leelőzték a Fideszt. Tehát magyarul 8 százalékot tévedtek akkor a közvélemény kutatók az aznapi Exitpoll adatok alapján. És valahogy azt érezzük, hogy ez a jelenség újra megjelent a politikában most már jó pár hónapja. Ez nem azt jelenti, hogy a Fidesz már most elvesztette a választást, nehogy bárki is így értse, meg hogy mi hátra dőlhetünk és akkor most már minden tök jó, hiszen van 50-53 százaléknyi bizonytalan. Hogyha onnét valaki elindul valamilyen irányba, ott azért nagyon nagy szavazói tömeg van ami alapvetően át tudja rajzolni a politikai térképet. Vagy hát ha nem is alapvetően de jelentősen át tudja rajzolni. Ezért mondjuk azt, hogy annyi talán mondható, hogy van értelme ennek a típusú politikának amit csinálunk, nagyon sokat megyünk az emberek közé, konkrét megoldási javaslataink vannak, már most vannak, tehát nem majd a választási kampányra, hanem már ma van gazdaságpolitikai programunk, oktatási, foglalkoztatás politikai, agrár és még sok minden más. És ez a nagyon sok személyes jelenlét ez úgy tűnik, hogy meghozza ha lassan is lépésről lépésre, de meghozza az eredményét.

Exterde Tibor: - Hogy látja annak, hogy az LMP két frakció részre szakadt, illetve az Együtt-2014 nemsokára párttá alakul? Ez átformálja a politikai porondot vagy nem?

Mesterházy Attila: - Hát nézze, ezt nem lehet ugye pontosan tudni. Szerintem átformálni nem fogja. Én sajnálom, hogy az LMP így szétesett, mert szerintem a másfél év az még nagyon sok építkezésre adott volna lehetőséget az ő számukra is. És én a.

Exterde Tibor: - De bocsánat, csak hogy jobban értsem, hogy szétesett vagy azt, hogy az LMP szakadár része az mintha Bajnai Gordon felé tartana. Ön is?

Mesterházy Attila: - Hát én pontosan fogalmaztam, tehát én az LMP-ről beszélek, mert most a szakadárok vagy nem szakadárok attól függ, hogy ki honnét nézi valószínű.

Exterde Tibor: - Hát a frakció több mint fele.

Mesterházy Attila: - Na akkor most kik a szakadárok? Tehát ugye azért mondom én ebben óvatos akarok lenni, nem akarnék minősíteni semmilyen más folyamatot egy másik párton belül, mert nem lenne helyes. Ezért én azt mondom, hogy a zöld gondolatnak szerintem helye lenne a magyar politikában. Én körülbelül most már másfél éve hirdettem meg a Népszabadságban írtam egy cikket erről egy úgynevezett zöld fordulat ami a mi politikánkat is elkezdte hangolni vagy még érzékenyebbé tenni a zöld gondolat, a zöld gazdaság, a környezetvédelmi szempontrendszer alapján. Akkor persze volt nagy vita az LMP rögtön hogy mondjam meg is kritizált bennünket ezért. De szerintem az csak jót tett az a kritika akkor, mert ez még a tovább mélyebben való átgondolását segítette a mi politikai fordulatunknak. De szerintem ebből az LMP egy egy jó irányt képviselt ebben a témakörben. Úgyhogy ennek a gondolatnak, ennek a környezettudatos nagyon markánsan zöld gondolatra épülő politikának szerintem kellene, hogy legyen létjogosultsága Magyarországon. És szerintem van is. Csak ehhez kellene ugye egy egységes szervezet amelyik meg tudja dolgozni, meg tudja győzni, össze tudja gyűjteni ezeket a szavazókat. Régen talán Fodor Gábornak volt ugye ilyen gondolata, hogy egy ilyen zöld liberális pártot hoz létre, most hogy Fodor Gábor is elindult a pártpolitikában és ő is létrehozott egy pártot, lehet, hogy az ő politikájában is meg fog jelenni ez a gondolat. Tehát könnyen lehet, hogy itt ezek az irányok egyszer csak egymásra találnak valamilyen formában. Úgyhogy én sajnálom, mert másfél év alatt azért még sokat lehetett volna építeni az LMP-n is és szerintem így a magyar demokrácia ezzel a szakadással vagy ezzel a széteséssel legalábbis az ellenzéki oldal az egészen biztosan szegényebb lett.

Exterde Tibor: - Azt mennyire látja építő jellegű kritikának amit Bajnai Gordon mond, hogy az MSZP-nek nincs elég szavazója, nincs elég hitele és nincs elég szakértelme sem. Mindebből sok van, de nincs elég.

Mesterházy Attila: - Hát nézze, én nem, ahogy ezt többször elmondtam én ezt nem akarnám minősíteni, mert szerintem mi akkor járunk el helyesen, hogyha ha mindig arra, nem tévesztjük el a célt. A cél az Orbán Viktor leváltása. Nekem nem Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc vagy Schiffer András vagy Karácsony Gergely vagy Jávor Benedek az ellenfelem, hanem Orbán Viktor. Az a politika nem tetszik amit ő csinál. Azzal a politikával nem értek egyet. Azzal a politikai kultúrával nem értek egyet. Ezért minden olyan minősítgetés ami a demokratikus ellenzéki oldalon egymás irányába hat, az szerintem zsákutca. Tehát én nem hiszek ebben, hogy az jó, hogyha mi egymással vitatkozunk, mert ezzel el tudjuk terelni a figyelmet a valós, a magyar társadalom, Magyarország valós problémáiról. A GDP adatról, a munkanélküliségről, a szegénységről, a gyerekek éhezéséről, a demokrácia helyéről, állapotáról. Tehát én nem, nem akarnám ezt minősíteni semmilyen formában sem. Én az én részemről nem fognak hallani ilyen mondatokat a következő hónapokban sem az egészen biztos.

Exterde Tibor: - Civil okoskodás, hogy ez a történet arról szól, hogy az ellenzéki táboron belül ki legyen a vezető?

Mesterházy Attila: - Én, én azt gondolom sokkal inkább, hogy ha már erről két mondatot kell mondjak, hogy én 2010-ben egy nagyon nagyon nehéz helyzetben levő Szocialista Pártot vettem át. Akkor nekem azt mondták, hogy ez a párt ez halott, el fog tűnni a történelem süllyesztőjében, én meg egy bolond vagyok, hogy elvállalom ennek a pártnak a vezetését. Azt mondták, hogy miért nem alapítunk egy új pártot és akkor könnyebb lenne. Tehát ha valaki tudja, hogy milyen szinte a nulláról elkezdeni egy párt építését, akkor én az biztos, hogy azok között vagyok akik tudják és értik, hogy ez mekkora erőfeszítést és mennyi, mennyi tehercipelést jelent. Valami hasonlóba vágta a fejszéjét Bajnai Gordon is. Azt mondta, hogy fog létrehozni egy új inkább liberális értékrend köré szerveződő választási pártot és elkezdték ennek a talpra állítását. Szereplőket, szervezetet építenek, politikát építenek. Még nincs teljesen kitisztázva, sokféle bizonytalanság van benne, biztos sok vitával is jár, ahogy nálunk is így volt. De én azt kívánom nekik, hogy ahogy nekünk sikerült és bocsánat, akkor személyesítem, ahogy nekem sikerült kollégákkal közösen talpra állítani a Magyar Szocialista Pártot, újra szervezni, új politikai vezetőket találni, én azt kívánom nekik is, hogy ő neki is sikere legyen ezen a területen. Tehát ezáltal szerintem ha minél több erős ellenzéki szereplő van, demokratikus ellenzéki szereplő van, azzal szerintem az ellenzéki oldal csak nyert. Tehát mert meg tudjuk sokszorozni az erőforrásainkat. Úgyhogy én ezért vagyok ebben nagyon empatikus meg meg megértő és értem, hogy van ebben mindig egy kis pozícionálási szándék is. De tudja én magánemberként is tisztelem Bajnai Gordont. Amikor ő miniszterelnök volt én voltam a frakcióvezető, volt számos olyan nap amikor többet voltam vele mint mondjuk a saját családommal. Tehát azért ezek az együtt töltött idők ezek nem múlnak el nyomtalanul. Én jól ismerem őt személyében, úgyhogy én nagyon tisztelem őt, ezért sem lenne helyes, hogyha bármilyen olyan mondatot mondanék ami ami ezt a kijelentését minősítené.

Exterde Tibor: - De ezt el is tűri? Azt mondani egy olyan embertől aki ismeri az Ön pártját, mert hogy miniszterelnöke is volt egy ideig, hogy se elég szakértelme, se elég hitele, se elég választója nincsen, akkor erre mindig ilyen udvariasan fog válaszolni, hogy együttműködés?

Mesterházy Attila: - Én erre elmondtam a véleményem.

Exterde Tibor: - Akkor még egy utolsó személyes kérdés. Nem aggasztja, hogy a Fidesz plakát kampányán még mindig nem Ön szerepel hanem Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc?

Mesterházy Attila: - Szerepeltem én már. Legutóbb két évvel ezelőtt én szerepeltem Gyurcsány Ferenccel minden plakáton, tehát. Nézze, ez egy, ez egy nekünk is vannak plakátaink.

Exterde Tibor: - Hoffmann Rózsa ugye? Azok a plakátok?

Mesterházy Attila: - Hoffmann Rózsa, Matolcsy György és hát szerintem az eléggé. Tehát hál Istennek Hoffmann Rózsát most már leváltották, tehát azért reméljük ebben mi is hozzá tudtunk járulni azzal, hogy felhívtuk a figyelmet azzal, arra, hogy mennyire rosszul csinálja államtitkár asszony a munkáját. Tehát ugye, hogyha jól látjuk akkor a kormányzati híreket akkor őt már leváltották. Ahogy nézzük nemsokára menesztik Matolcsy Györgyöt is. Tehát azt gondoljuk, hogy az a két probléma amire mi a plakátjainkkal ráirányítottuk a figyelmet, hogy mi történik a felsőoktatásban, mi történik az oktatásban és mi történik a magyar gazdaságban, azt talán mostanra a miniszterelnök is belátta, hiszen mind a két emberétől meg fog válni. Az egyiket felfelé buktatja, a másikat meg lefelé buktatta. Én azt gondolom, hogy ez, ez mindenféleképpen egy siker. És ebből is látszik, hogy el volt találva a két plakátnak az üzenete.

Exterde Tibor: - De azért azt nem gondolja, hogy a két plakátot nézegette a miniszterelnök és végül belátta, hogy?

Mesterházy Attila: - Nem, nem. Én azt mondom.

Exterde Tibor: - Igazuk van.

Mesterházy Attila: - Hogy az a kampány amivel mi folyamatosan ennek egy eleme volt természetesen ez az óriás plakát kampány. Ezzel amire mi is meg hát sok más szereplő is civilek is meg más politikai pártok is ráirányították a figyelmet, ez mostanra azt a sikert úgymond elértük, hogy legalább azt a két szereplőt aki ebben személyesen komoly felelősséggel bír, azt legalább a miniszterelnök meneszteni fogja.

Exterde Tibor: - De mit gondol mikor kezdődik a kampánynak az a szakasza amikor szemtől szembe a több esélyesek vagy a két esélyes kiáll egymással? Lesz ilyen?

Mesterházy Attila: - Hát szerintem nézze, parlamentben most is már ez így van nagyjából. Hát a hétfői parlamenti felszólalásomra azért a miniszterelnök viszonylag hosszan válaszolt amely egy új jelenség volt mint korábban.

Exterde Tibor: - De a miniszterelnök szokott hosszan válaszolni parlamenti felszólalásokra.

Mesterházy Attila: - Hogy?

Exterde Tibor: - Szokott a miniszterelnök hosszabban.

Mesterházy Attila: - Csak nem a miénkre. Tehát általában ez úgy szokott lenni, hogy az LMP-ére meg a Jobbikéra hosszasan válaszol a miénkre meg annyit mond csak, hogy hát itt butaságokat beszélünk és hát ezzel jobb ha csöndben maradnánk tulajdonképpen. Most más volt azért a helyzet, több témát is feltettem, mindegyik témára a miniszterelnök az kitért. Tehát látszik, hogy azért ők is értik, hogy ezen a térfélen a Szocialista Párt az egy megkerülhetetlen tényező lesz a következő választásokon. Ez nem jelent túlzott magabiztosságot, nem jelent elbizakodottságot, nem jelent nagy párti gőgöt vagy nem tudom volt aki így kritizált bennünket. Ez egyszerűen egy tény megállapítás. Ha lenne még egy ilyen nagy párt az ellenzéki oldalon, akkor 60 százalékkal vernénk meg a Fideszt. És akkor semmilyen problémánk nem lenne, mert akkor egy nagyon stabil biztos kormányzást tudnánk folytatni a következő időszakban. Dehát azért még most addig még küzdeni kell elég keményen a szavazatoknak a szavazatokért és a hogy mondjam, a választópolgárok visszacsábításáért, jó értelemben véve. Úgyhogy mi ezt tesszük. Tehát minden másik párt is ezt teszi és én szerintem ez eredménnyel fog eredménnyel fog zárulni. Tehát 2014-ben Orbán Viktort meneszteni fogják.

Exterde Tibor: - Köszönöm a tájékoztatást. Az elmúlt egy órában Mesterházy Attila az MSZP elnöke, parlamenti frakcióvezetője volt az Aréna vendége.

További hírek