Szent Iván-éji tűzgyújtás és virágfűzés

A Szent Iván-éji tűzgyújtás és a virágfűzés hagyománya, amely a nyári napforduló meleg, vidám estéjét ünnepli.

A Szent Iván-éji tűzgyújtás a nyári napforduló egyik legrégebbi népi szokása, amelyet június 23-ról 24-re virradó éjszakán tartottak. A falvakban a fiatalok fát gyűjtöttek, és a dombok tetején gyújtottak nagy tüzet. A láng a nap erejét és a termékenységet jelképezte, és sokan átugrották a parazsat.

A szokás másik kedves eleme a virágfűzés volt, amikor a lányok fontos növényekből, például kökörcsinből, margarétából vagy levendulából koszorút készítettek. Régen a koszorút a víz fölé dobták vagy a házuk ajtajára tették, és a hiedelmek szerint így szerencsét hoztak. A közös éneklés és a tánc az egész éjszakát betöltötte.

Ma biztonságos keretek között, egy erre kijelölt helyen, felnőtt felügyelete mellett is összejöhetünk egy kis kerti tűz körül. Egy friss virágkoszorú elkészítése a gyerekek számára is szép közös program. A nyári éjszaka hangulata így a régi emlékeket és a jelen örömét ötvözi.