Gyémánt: szén, amely a mélyben kristályosodott

A gyémánt tisztán szénből áll, de rendkívül nagy nyomás és hőmérséklet kell a kialakulásához. Megismerjük a keletkezését.

A gyémánt a szén egyik kristályos módosulata, amely a Föld köpenyének mélyén, a felszín alatt jóval száz kilométer alatt keletkezik. Itt a nyomás és a hőmérséklet elegendő ahhoz, hogy a szénatomok szoros, háromdimenziós rácsot alkossanak. Ez a szerkezet adja a gyémánt keménységét. A kristály így a Föld mélyéből hozott ajándék.

A gyémántokat gyakran kimberlit nevű vulkáni kőzet szállítja a felszín közelébe, gyors kitörések során. Ez a mélységi anyag a kitörés alatt gyorsan emelkedik, ezért a gyémántok kevéssé sérülnek. Így maradhatnak meg a régi kristályok a bányák kőzeteiben. A kitörések tehát a mélység egyedülálló mintáit hozzák felszínre.

A gyémánt kialakulása jól mutatja, hogy a Föld belsejében zajló folyamatok mennyire extrém körülményeket teremtenek. A kutatók a gyémántokban található zárványok alapján a köpeny összetételére következtetnek. Így az ékszerként ismert kő tudományos szempontból a mélység archívuma. A geológia és a kémia itt szorosan összefonódik.