Cseppkövek: lassú építkezés a barlang mélyén

Miért nőnek a cseppkövek csepegő vízből, és miért ilyen lassan? Megnézzük a sztalagmitok és a sztalaktitok keletkezését.

A cseppkövek a barlangokban keletkező kalcium-karbonát lerakódásai. A talajból átszivárgó víz kis mennyiségben oldja a mészkövet, majd a barlang mennyezetén csepegve kicsapódik. A csepp elpárolog vagy lerakja az ásványt, így apró gyűrűk alakulnak ki. Az egyes lerakódások fokozatosan épülnek egymásra, és így formálódik a látványos alak.

A mennyezetről lelógó cseppkő neve sztalaktit, a padlón felfelé építkező pedig sztalagmit. Ha a kettő összenő, oszlop formálódik. A növekedés rendkívül lassú, ezért egy-egy látványos oszlop kialakulásához gyakran évszázadok kellenek. Ez a lassúság teszi a cseppköveket a barlangok egyik legtisztább időjelzőjévé.

A cseppkövek rétegei a csepegő víz összetételének változásait is megőrzik. A kutatók ezek alapján következtetnek a múltbeli éghajlatra és a csapadék alakulására. Ezért a barlangok nemcsak látványos helyek, hanem a Föld történetének természetes archívumai is. A vizsgálatok során a rétegek sorrendjéből évszázadok eseményei olvashatók ki.