Madarak vándorlása: mágneses iránytű a szárnyakon

A vándormadarak gyakran évről évre ugyanazt az útvonalat követik. Megnézzük, milyen érzékszervekkel és jelekkel tájékozódnak a hosszú utakon.

Sok madárfaj több ezer kilométeres utat tesz meg a téli szálláshelyek és a költőhelyek között. Ezeket az útvonalakat gyakran pontosan követik, még akkor is, ha először utaznak. A tájékozódás több érzékszerv együttműködésén alapul, és ennek egyik eleme a mágneses érzékelés. A madarak így a nagy távolságokat is biztonsággal teszik meg.

A kutatások szerint a madarak szemében található fehérjék érzékenyek a Föld mágneses terére. Ez lehetővé teszi, hogy a madarak az erővonalak hajlásából következtessenek az irányra. Emellett a Nap állása, a csillagok és a tájról érkező vizuális jelek is segítik őket. Az információk kombinálva adnak megbízható útvonalat.

A fiatal madarak az idősebbektől is tanulhatnak útvonalakat, de a veleszületett tájékozódás is fontos szerepet játszik. Az elhibázott vándorlás következményei súlyosak lehetnek, ezért az evolúció finoman hangolta a rendszert. A madárvándorlás így a természet egyik legkülönlegesebb navigációs csodája. A jelenséget a kutatók ma is sok kísérlettel vizsgálják.