A méhek táncos nyelve: térkép a virágokhoz

A dolgozó méhek egy speciális táncmozdulattal közlik társaikkal a táplálékforrás irányát és távolságát. Ismerjük meg a jelrendszert.

A méhek egy kiemelkedő táplálékforrás felfedezése után a kaptárban sajátos mozgással jelzik a helyet. Ez a mozgás lehet körtánc vagy a jellegzetes, egyenes szakaszokat tartalmazó farokrázós futás. A táncot a kaptár sötét részén végzik, ahol társaik tapintással érzékelik a jeleket. A mozgás tehát nem a látás, hanem az érintés révén jut el a címzettekhez.

A futó szakasz iránya a Napra vonatkoztatva jelzi a virágok irányát. A szakasz hossza és a mozgás lendülete pedig a távolságot tükrözi. Így a többi méh számára az információ térképszerűen jut el. A rendszer pontosságát több kísérlet is igazolta. A méhek tánca így a kaptár hatékony működésének egyik kulcsa.

A méhek táncos nyelve a rovarvilág egyik legösszetettebb kommunikációs formája. Megfigyelése évtizedek óta a viselkedéskutatás klasszikus témája. A tudósok ma is vizsgálják, hogyan tanulják és értelmezik a többiek ezeket a jeleket. A kaptárban zajló információáramlás így a közösségi élet egyik alapja.