Évgyűrűk: a fák története a törzs keresztmetszetében

A fák évgyűrűi a növekedési évek lenyomatai. Megnézzük, mit árulhatnak el az éghajlatról és a múltbeli időjárásról.

A fák törzsében minden évben új növekedési réteg keletkezik, amely évgyűrűként látható. A tavaszi, gyorsan növő fa sejtjei nagyobbak és világosabbak, az ősszel képződő sejtek pedig vastagabb falúak és sötétebbek. Ezért a gyűrű jól elkülönül a következő évtől. A törzs keresztmetszete így a fa egész életét őrzi.

A gyűrűk szélessége a növekedési körülményekről árul el sokat. Száraz vagy hideg évben keskenyebb gyűrű alakul ki, míg kedvező időjárás esetén szélesebbek a rétegek. A dendrokronológia tudománya ezeket a mintázatokat használja a fák korának és a múlt éghajlatának meghatározására. A szabályos mintázat szinte olvasható krónikaként működik.

A régi élőfák és a faanyagok gyűrűsorainak összevetésével hosszú időskálákat lehet felépíteni. Ezzel a régészek épületek és bútorok korát is pontosabban tudják megállapítani. Az évgyűrűk tehát a természet és az ember története közötti hídnak tekinthetők. Egy egyszerű fametszet is sok titkot rejthet.