Lávafajták: hogyan alakul a vulkánok anyaga?

A láva összetétele dönti el, hogy gyors vagy lassú folyású lesz, és milyen formát ölt a lehűlés után. Megismerjük a főbb típusokat.

A láva a föld felszínére kerülő olvadt kőzet, amelynek hőmérséklete több száz fok lehet. Összetétele, különösen a szilíciumdioxid aránya, meghatározza a viszkozitását. Minél több szilícium van benne, annál sűrűbben folyik, ami gyakran robbanásszerűbb kitöréseket okoz. A gázok távozása is ilyenkor nehezebb, így a nyomás felépülhet.

A bazaltos láva híg, gyorsan folyik, és nagy kiterjedésű lávatakarókat képes létrehozni. Lehűlve gyakran szabályos oszlopokra hasadhat, ahogy azt számos vulkáni tájon láthatjuk. Ezzel szemben a riolitos láva sűrű, lassabban mozog, és meredek lávadomb alakulhat ki. A két típus között így alapvető különbség van a formában és a kitörés jellegében.

A láva felszínén kialakuló formák a lehűlés sebességétől függnek. A gyorsan hűlő felszín fényes, üvegszerű kéreggé dermedhet, a lassan hűlő felszín pedig rendezetlen, göröngyös mintázatot ad. A vulkanológusok ezekből a nyomokból következtetnek a kitörés történetére. Egy-egy lávatakaró vizsgálata így sok információt rejt a múltról.