Newton prizmája: a fehér fény titka

Isaac Newton kísérlete megmutatta, hogy a fehér fény színek keveréke. Megnézzük, hogyan bontható fel a fény prizmával.

Isaac Newton a 17. században prizmával vizsgálta, hogyan viselkedik a napfény, amikor egy üvegtestbe lép. A fehér fény a prizmán áthaladva színes sávokra bomlott. Ebből arra jutott, hogy a fehér fény többféle színű fény keveréke. A kísérlet egyszerű eszközökkel, sötétített szobában is elvégezhető volt.

Newton egy második prizmával újra egyesítette a színeket, így a fehér fény visszaállt. Ez bizonyította, hogy a színek nem a prizma tulajdonságai, hanem a fényben eredetileg is benne vannak. A kísérlet a színelmélet egyik alapja lett. A logikus bizonyítás a tudományos gondolkodás mintájává vált.

A színek sorrendje a fény törésmutatójának hullámhosszfüggéséből adódik. Ezért a rövidebb hullámhosszú ibolya fény jobban törik meg, mint a vörös. Newton munkája így összekapcsolta a fény tulajdonságait a fizika törvényeivel. A szivárvány látványa is ezt a felfedezést idézi fel. A kísérlet azóta is a fénytan egyik legszemléletesebb bemutatója.